,Nem a Te hibád. Egyszerűen csak vannak olyan napok, amikor már nem bírsz semmit elviselni tovább. Ne szóljon hozzád, ne érintsen meg, rád se nézzen. Hagyjon békén. De ez el fog múlni. Nem tart örökké. Minden kapcsolatban vannak hullámvölgyek, mert senki sem tökéletes. Vannak hibáink. Túl kell lépned rajta. Ha az, hogy egy napig magadba gubózol és hálóingben flangálsz a lakásban kakaót iszogatva segít, akkor tedd azt. Iktass ki mindent, és figyelj az érzéseidre, a gondolataidra. Tedd helyére őket, és bocsáss meg. Ne tartsd a haragot, mert felemészt. Mindkettőtöket. Aztán beszélj. A kommunikáció mágia. A beszéd feloldja a láncokat, amik a szíved köré csavarodtak, és fellélegzel. Megkönnyebbülsz. Nem mondom, hogy felejtsd el, mert nem fogod. Van, amit képtelenség kitörölni, mert annyira mélyen érintett. De ne haragudj tovább. Egyszerűen csak raktározd el, hogy tudd, mihez tartsd magad. És engedd vissza, közel magadhoz. Ha haragszol, az azért van mert szereted. Szeretni valakit mindig nehéz, mert aki szeret, az meg is bánt. Ez biztos, hiszen csak ő tud bántani. De gondold végig: elveszíted, mert nem vagy képes lenyelni a békát? Vagy megbocsájtod neki, hogy Ő is ember? Akit szeretsz.'